|
A Google nagy erőkkel hirdeti a weben, hogy március 1-től megváltoznak az adatvédelmi irányelvei, és "ez fontos". Számomra ennek "nehogy később azt mondd, hogy mi nem szóltunk" hangulata van. Tapasztalatom szerint, ha adatvédelmi irányelvek változnak, annak vagy egyáltalán nincs jelentősége (csak valaki meg akar felelni egy zavaros jogi előírásnak), vagy van jelentősége, és akkor bizony semmi jót nem jelent.
Mindenesetre úgy gondoltam, utánaolvasok, mert érdekel.
Magukon az irányelveken nem rágtam át magam, mert IANAL; és bár egy jogi szövegtől nem ijedek meg, de az apró jogi finomságok jelentőségét nem érteném, itt pedig pont ezekre vagyok kíváncsi. A Google tájékoztató oldala büszkén hirdeti, hogy ez a változás mennyire jó a felhasználónak, mert így jobb szolgáltatást kaphat. Ezt sem olvastam végig, mert csak marketing blabla, engem pedig most épp az ügy sötét oldala érdekel (mármint az, hogy van-e sötét oldala).
Rákerestem, hogy mások mit írnak a témáról. Google-lel kerestem - természetesen.
Magyarul csak ezt és ezt a cikket találtam. Angolul sokkal több irodalom található a témában.
A következőt szűrtem le:
-
Mostanáig külön-külön adatvédelmi irányelvek vonatkoztak a Google egyes szolgáltatásaira (kereső, docs, gmail, youtube, blogger, picasa stb), és ezeket most egységesítik, így elég lesz egy dokumentumot elolvasni. Ez jó.
-
Mostanáig a Google vállalta, hogy nem köti össze a különböző szolgáltatásaiban nyilvántartott adatokat, de az Egy Irányelv lehetővé teszi ezt. Ez jó, mert így a Google többet tud a felhasználóról, így jobban ki tudja találni, hogy mire gondolsz, amikor keresel, és jobban tudja mit ajánljon neked (valamint jobban tudja célozni a reklámjait). Ugyanakkor ez rossz is, mert a Google így sokkal többet tud meg rólad.
-
Március 1-ét követően már nem lehet nem kérni ezt a plusz szolgáltatást, az egyes szolgáltatások adatai összekapcsolódnak, akár akarod, akár nem. (Eszerint a cikk szerint nincs opt out.) Ez nem jó.
-
Ez a cikk azt feszegeti, hogy vajon mindez mennyiben vonatkozik a Chrome böngészőre és az Androidra. Ez esetekben a Google a klienst is a kezében tartja, és így megint sokkal többet tudhat meg. E másik cikk szerint a Google kijelentette, hogy a Chrome-ra, a Google Wallet-re és a Google Books-ra nem vonatkozik az új irányelv.
Írnak olyat, hogy most a Google tényleg túlment egy határon, és fel fogja háborítani a felhasználói közösségét. Én nem vagyok biztos benne. A felhasználók többsége nem érti meg, hogy mit jelent ez, és igazság szerint pontosan én sem értem.
Azt sem érzem, hogy nekem fel kellene háborodnom. Igazság szerint nem tudtam, hogy a Google vállalt olyat, hogy nem köti össze a különböző szolgáltatásaiban tárolt adatokat. Van egy közös beléptető modulja, így a lehetősége biztosan megvan rá. Ha pedig két adatbázist össze lehet, kötni, azok bizony összekötődnek. (Persze nem maguktól kötődnek össze, informatikusok kötik őket össze vérrel, verejtékkel, switch-ekkel és SQL statementekkel.) Ha az üzleti motiváció megvan, akkor az összekötés csak idő kérdése. Hiába ígéri valaki, hogy nem, előbb-utóbb akkor is. Ez éppen olyan törvényszerűség, mint hogy ha egy pénzdarabot leejtek, akkor az lefelé fog esni, nem pedig felfelé. Aki a cloud ingyenes szolgáltatásait használja, az számítson az ilyenekre.
Azt sem mondom, hogy nem jó a cloud ingyenes szolgáltatásait használni. Hatalmas erő van a Web2.0-ban, épp akkora hiba nem kihasználni, mint teljesen rábízni magunkat. Használjuk inkább ésszel, és tartsunk be néhány elemi óvintézkedést (pl. külön feladatra külön Google fiók, privát böngészés üzemmód, gondoljuk meg, milyen titkot bízunk titkosítatlanul a cloud-ra, és ami fontos, arról legyen más, biztonságos mentésünk is).
Még ekkor is érhetnek meglepetések...